A CSERÉPKÁLYHA

      Napjaink emelkedő energia árai mellett, egyre többen döntenek úgy, hogy visszatérnek a hagyományos, jól bevált módszerekhez. A növekvő árak és a bizonytalanság, lásd a 2008-as év végi gázhiányt, ösztönöztek sokakat arra, hogy alternatív megoldásokat keressenek, ezzel csökkentve a szolgáltató cégektől való függőségüket. Nos a jól beváltak közül, mint az egyik leghatékonyabb fűtőeszközt a cserépkályhát vesszük előtérbe, hiszen egyre többen kérnek és rakatnak napjainkban újra ilyen kályhát. Első lépésként röviden áttekintjük az alap információkat, majd előnyöket és hátrányokat próbáljuk megvizsgálni.

Cserépkályhák rövid ismertetője

 

Ha a működésüket tekintve szeretnénk bemutatni a cserépkályhákat, akkor röviden vázolva azt mondhatnánk, hogy egy fallal körülvett zárt tűztérről beszélünk, aminek a hőtárolását és hő leadását mázas kerámialapokkal növelik, majd az égésterméket egy kéményrendszeren keresztül elvezetik. A korábbi kályhákat tekintve a hatékonyság sokat javult az elmúlt évtizedek során. Kezdeti időszakokban az egy füstjáratú kályhák voltak a jellemzők, a hatékonyságuk messze elmaradt a jelenlegi építményektől. A szakemberek felismerték azt, hogy az égéstermék keringetése a kályhában nagyobb hatékonyságot eredményez. Ezért az idők során, különböző füstjáratokat képeztek, amin az égéstermék közlekedve további hőt ad le, ezáltal optimalizálni lehet a kéményveszteség mértékét. Nézzük ennek a gyakorlati példáját. Az égés során kb. 650-900 Celsius fokos hőmérsékletről beszélhetünk közvetlenül a tűz felett, amennyiben ez a hőmennyiség egyenesen halad a kb. 1 méterrel feljebb levő kémény nyílásáig, minimálisnak mondható az a hőmennyiség, amit lead a füstgáz. Ebben az esetben jelentős kéményveszteségről beszélhetünk, ezzel együtt a kéményünket is nagyobb igénybevételnek tesszük ki.

      Nagyot fordul viszont a kocka abban az esetben, amikor a cserépkályhában különböző füstjáratokat és kamrákat képeznek ki. Ezzel a lépéssel a kilépő füst hőfoka 180-200 Celsius fokra változik, mivel a benne levő hőmennyiséget a kályhán belül adja le. Elmondhatjuk, hogy többek között a füstjáratok kialakításától függ a hatásfok. Egy egyszerűbb füstjárat esetén is már 60-70% hatásfokról beszélhetünk, de bonyolultabb változatok 65-75% között is mozoghatnak, de akár a 80%-ot is elérhetik.

       A korai időszakokban a cserépkályha alakját tekintve, a téglatest volt a leginkább jellemző. Napjainkra azonban mondhatjuk azt, hogy már csak a képzelet és a pénztárca limitálja az elképzelésünket, hiszen bőséges választék van a formavilágot tekintve. Népszerű a fűtött padkával kialakított kályha, ahol a család is leülhet a hosszú téli estéken. Ma a látvány miatt egyre többen kérnek kandalló ajtóval felszerelt cserépkályhát. A beépítést tekintve gyakoribbnak mondható napjainkban a sarokba épített kályha, ami szépen betölti az ott levő teret. Kapható már előre gyártott öntöttvas tűztér is, ami növelheti a kályha élettartalmát is.

Érvek és ellenérvek

        Nézzük az előnyöket először. A hatásfokát tekintve megelőz, vagy megközelít jó néhány modern eszközt. Nincs függőség a mai energiaszolgáltatóktól, ez alatt értjük a gáz és a villamos energia szolgáltatókat is. Ez talán az egyik leg jelentősebb érv, hiszen gondoljuk csak át, a gázt tekintve igencsak függünk a környező országoktól, és a tavalyi év igazolja, hogy a félelmeink nem alaptalanok. Bizony azt a bizonyos „csapot” elzárhatják és el is zárták tavaly. Mindezeken felül ott van az a tény is, hogy az országunkban az elektromos szolgáltatás java légkábelen érkezik és ismét a tavalyi évet nézve a híradásokból kiderült számunkra, hogy lehetnek gondok, emlékezzünk csak Zala megyére. Hogyan érinti ez a fűtést? Nos, a legtöbb családi házban a fűtési rendszereket elektromos áram függővé szerelték. Ma már csak kevesen használnak úgynevezett gravitációs rendszert, ahol a hagyományos rendszer a hőáramlás útján indította be a keringést, keringető szivattyú nélkül. A legtöbb lakásban, mind a kazánt, mind a rendszer keringését elektromos berendezések biztosítják. Na de mi van akkor, ha esetleg 2-3 napig nem lesz áram? Nemes egyszerűséggel mondhatjuk: Hideg, nagyon hideg!

       

Ellenérvek között nézzük, mit említhetünk meg? Az egyik, hogy a fűtés a cserépkályha esetén nem pusztán gombok nyomogatása, hanem fizikai munka is egyben. A fűtőanyagot be kell hordani, a salakanyagot pedig ki kell termelni a kályhából, majd kihordani. A begyújtás is igényel némi szakértelmet, ismeretet és a meleg folyamatos biztosítása is további odafigyelést és munkát követel tőlünk. Ezzel együtt jár a többlettakarítás is. Megemlíthetjük még azt a tényt is, hogy a cserépkályhákat bizonyos időszakonként (5-10év) újra kell rakatni, hiszen a folyamatos lehűlés és felmelegedés miatt a kályha „dolgozik”, és ennek következtében használódik is.

       





Mindent összevetve a döntést nekünk kell meghozni. Az biztos, hogy egy ilyen kályha hangulatot tud teremteni a tűz ropogásával, a sugárzó melegével, amit egy panel lakás 10. Emeletén nem igazán tudunk megtapasztalni. Én a voksomat mindenképpen a cserépkályha mellé teszem le, köszönhető ez annak, hogy élveztem már előnyeit. Másrészt közrejátszik ebben a bizalmatlanságom is szolgáltatókkal szemben. Mindent összevetve csak javasolni tudom, hogy ahol lehetséges, építtessenek cserépkályhát bátran, nem fogják megbánni!

A közeljövőben további cikkeket jelentetünk meg az alternatív fűtési módokat elemezve. Nézzen vissza hozzánk! Ha van véleménye, kérdése, küldjön e-mailt nekünk. Köszönjük!