A beton megjelenése az építőiparban jelentősen befolyásolta annak irányát és növekedését. Először az 1800-as évek végén jelent meg, kezdetben egyszerű szerkezetek formájában. A vasbeton feltalálása indította útjára a beton igazi forradalmát. A lehetőség tárháza kitárult a szakemberek előtt és olyan remekműveket hoztak létre, melyek a mai napig bizonyítják ezen anyag létjogosultságát az építőiparban. A XX. század építőipari tevékenységét már nagyban ez az anyag határozta meg. Miben rejlett a sikere?
Képlékeny anyag lévén a bedolgozhatósága viszonylag könnyűnek mondható, mégis szilárdulása után olyan stabil szerkezeteket képezhetünk belőle, melyeket más eddig ismert anyagokkal meg sem közelíthetünk. A vasbeton szerkezetek előállításához szükség van öntőformára, ami meghatározza a szerkezet paramétereit. Ezzel a módszerrel, azaz a "zsaluzással" nagyon sokféle épületszerkezet állítható elő, tetszőleges mérettel és alakkal. A munkafolyamatok jól gépesíthetőek, ezzel a helyszíni munka jelentősen lerövidül, könnyen elvégezhetővé válik. Lehetőség van előre gyártott szerkezetek létrehozására is, melyek a helyszínen csak a beemelést/bedaruzást igénylik.
Betonpumpa - gyors bedolgozást eredményez:
Hogyan határozhatjuk meg a beton fogalmát? A beton adalékanyag, cement és víz keverékéből előállított építőanyag, amely képlékenyen alakítható, majd a cementnek mint kötőanyagnak a segítségével megszilárdul. A beton 28 napos korában éri el a rá jellemző szilárdságát, de fontos megjegyezni, hogy a beton esetében ez a szilárdulási folyamat még hosszú évekig is folytatódik. Rideg építőanyagnak számít , ellenben ha lassan és állandó jelleggel terhelik nagy alakváltoztatásokat képes elviselni. Tudnunk kell, hogy a betonnak csekély a húzó és nyíró szilárdsága, ellenben erős oldala a nagy nyomószilárdság. Az alábbi képen mutatjuk be példaként azt, hogy egy vasbeton gerenda esetében milyen erőhatások lépnek fel, amelyeknek a szerkezetnek ellent kell tudni állnia.
Az itt látható erőket a megfelelő vasalással kompenzálni tudjuk. A vasbeton két fő anyaga, amint azt a neve is mutatja a betonacél és maga a beton. A két anyag hőtágulási együtthatója közel azonos, ezért a hőmérséklet változások hatására nem jelentkeznek feszültségek (jelentős mértékű) a beton és a betonacél között.
Erőhatások a vb gerenda esetében:
A betonacél korrodálását úgy előzhetjük meg, ha gondosan tömörítjük a betont, ezzel elérjük azt, hogy mindenhol légmentesen körbezárja a vasat, ezzel megvédi a korróziótól. A betonnal körülvett acél hőmérséklete közel azonos a betonnal, így az előforduló hőmérséklet változások hatására nem jelentkezik belső feszültség a két anyag között. A beton ugyanis lassan reagál az őt érő hő hatására, ezzel jól védi a betonacélt a hőhatásokkal szemben. Viszont itt lép be egy hátrány is, hogy a beton nem tartozik a jó hőszigetelő építőanyagok közé, tehát a felhasználás során ezt a tényezőt gondosan tartsuk a szemünk előtt. Gondoljunk csak a városainkban látható vasbeton panel épületekre, melyek messze híresek voltak a nagy hőveszteségükről. Ellenben a megfelelő szigeteléssel ellátott beton felület képes jól megfelelni a mai kor követelményeinek. Amennyiben családi házunkhoz szeretnénk helyszíni öntéssel vasbeton áthidalókat készíteni, mindig legyen szemünk előtt a hőszigetelés fontossága.
Födémek készítéséhez is többnyire jellemzően vasbetont használnak a kivitelezők napjainkban. Ez különösen előnyös amikor többszintes épületet szeretnénk építeni, hiszen terhelhetőség és tartósság szempontjai alapján kevés ellenfele akad. Ugyanezen ismérvek érvényesülnek egy helyszíni öntéssel létrehozott lépcső esetén is. Kiválóan teljesít a vasbeton tartóoszlopok és erkélyek építése során is.
Amennyiben otthon szeretnénk betonnal dolgozni, az első teendőnk, hogy meghatározzuk, milyen minőségű betonra van szükségünk a kívánt szerkezet elkészítéséhez. A cement mennyiségét növelve a szilárdságot is növeljük a beton esetében. A vasalással tovább növelhetjük a terhelhetőséget, stabilitást. A közelmúltban egy családi ház építése során például az alap vasalását is szükségszerűnek láttuk a talaj szerkezete miatt. Ebből tanulva javasoljuk, hogy minden esetben konzultáljon egy segítőkész szakemberrel, még ha csak egy kocsi beállót is tervez lebetonozni, ezáltal pontos képet kaphat a keverési arányokról és vasalási munkálatokról. Sokszor egy telefon minimális költségekkel jár ahhoz képest, amikor esetleg a kész felületet bontani, rombolni kell.
Röviden tekintsük át az otthoni betonozás folyamatát és néhány fontos tudnivalót. Egy-két talicska beton megkeverését akár gép nélkül is bevállalhatjuk, de abban az esetben, ha nagyobb mennyiség kell, vásároljunk, vagy kölcsönözzünk egy betonkeverő gépet. Egy 250 literes keverőgép megközelítőleg 1/6 m3 betont tudunk megkeverni. Úgy számolhatunk, hogy 1 m3 kész beton bekeveréséhez kb 1,3 m3 kavicsot kell vásárolnunk, ami közel 2 tonna. Nézzük a keverési arányokat. 1 m3 betonra számoltuk ki, 350 kspc 20 -as cementtel kalkulálva. Számoljunk azzal is. hogy minél finomabb a kavics, a cement mennyiségét kb 15%-al emelni kell. Példánkban maximum 16mm-es szemcsenagysággal rendelkező folyami sódert számoltunk. Sajnos az építkezéseken nagyon nehézkes pontosan kg-ra mindent lemérni és adagolni, van egy általánosan használt recept amit lapáttal a szárazanyagot lapátolva használunk, ez pedig 1 lapát cementhez 4 lapát sódert adagolva pakoljuk a keverőgépet. A víz mennyiségét a kívánt konzisztencia eléréséig adagoljuk. Fontos kihangsúlyozni, hogy ugyan híg betonnal könnyebb dolgozni, de a többlet víz gyengíti a betonunkat, ezért törekedjünk egy közepesen nedves beton készítésére, ami a keverőből történő kiöntés során még inkább egy kicsit darabos, mint folyós. Amikor kültérben fagyveszélyes helyen dolgozunk, esetleg járdát betonozunk, érdemes 1 : 3 arányig javítani a betont. Ebben az esetben a simítás előtt a nedves beton tetejére cementport szórva gletteljük, simítsuk. Ezzel a technológiával egy erősebb kopóréteget képezünk a beton tetején. Adalék anyagokat is alkalmazhatunk otthoni felhasználás során is, például a KALCIDUR 85 és a BARRA FROST adalékszer képes biztosítani számunkra akár a -10 c° történő probléma mentes bedolgozást. Megemlíthetjük még a RHEOBUILD 1000 adalék anyagot, aminek a használata által könnyebben bedolgozható a beton és a végleges felület is tömörebb, szebb.
A beton simítása előtt azonban ne feledkezzünk meg a tömörítésről sem, hiszen ezzel jelentősen növelhetjük a beton szilárdságát. Arra azonban érdemes ügyelni, hogy vasbeton esetén a vasalat megfelelően alá legyen támasztva, mert a tömörítés során elmozdulhat. A vas távolsága a zsalutól minimum 3 cm legyen, hogy a korrodálás és betonból való kifordulás miatt.
Végezetül még egy fontos tennivaló, a védelem a kiszáradás ellen. A beton kötése alatt akkor tudja csak a végleges szilárdságot elérni, ha a megfelelő nedvesség rendelkezésére áll. Hogyan lehet ezt biztosítani? Locsolással és takarással nedvesen tudjuk tartani a felületét, ezt 7-10 napig kell biztosítanunk a cél elérése érdekében. Reméljük, hogy cikkünk segítségével eredményes és sikeres betonozáshoz segítettük kedves olvasóinkat! Az alábbi témában megjelent leírásainkat is megtekintheti, ha a szövegre kattint:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése