MOSONMAGYARÓVÁR AZ 1900-AS ÉVEK ELEJÉN - KORABELI KÉPESLAPOKRÓL

    A napokban jutottam hozzá egy nagyobb mennyiségű képeslaphoz az 1900-as évek elejéről. Többségük Mosonmagyaróvárt ábrázolja, fotókon, retusált fotókon. Akik ismerik a mostani várost, azoknak egy kis betekintést adnak a képek a múltba. Néhány adatot csatoltam még :

    Mosonmagyaróvár (latinul Ad Flexum; németül: Wieselburg-Ungarisch Altenburg, horvátul Stari Grad) város Győr-Moson-Sopron megyében, a Mosonmagyaróvári járás székhelye. 1939-ben jött létre Moson és Magyaróvár egyesítése révén. A település már a római korban lakott, ekkor a neve Ad Flexum volt. Németül Wieselburg-Ungarisch Altenburg a neve. Horvátul három neve ismert. A kimleiek Možun-nak, a peresznyeiek Starograd-nak, a bezenyeiek Stari Grad-nak hívják. Ez utóbbi alak az elterjedtebb.

    Mosonmagyaróvár az északi szélesség 47-48° és a keleti hosszúság 17-18° által megjelölt tér északnyugati szögletében helyezkedik el. E kistáj természetes kapocs Szlovákia, Ausztria és Magyarország között. Mosonmagyaróvárnak állomása van a Bécs-Budapest (Párizs-Isztambul) nemzetközi vasútvonalon, területén fut össze a Hegyeshalom (Bécs) felől érkező 1-es és a Rajka (Pozsony) felől jövő 150-es főút, és itt van leágazása az M1-es autópályának. Közúton Győrtől 39 km-re, Pozsonytól 34 km-re, Bécstől 84 km-re, Budapesttől pedig 160 km-re van, s mind a magyar, mind az osztrák fővárosból könnyen megközelíthető közúton és vasúton is.

  Mosonmagyaróvár Győr-Moson-Sopron megye harmadik legnagyobb városa, vonzáskörzetében 25 településsel 931 km 2-nyi területen, ahol mintegy 70 ezer ember él. Az ország két fontos határállomásához, Hegyeshalomhoz és Rajkához való közelsége fontos gazdasági, pénzügyi (vám), idegenforgalmi, közlekedési, ipari és kereskedelmi központtá teszik. Szellemi és humán infrastruktúrája a vonzáskörzet lakóinak igényeit is kielégíti, egyeteme pedig fontos felsőoktatási és tudományos bázis.

    Mosonmagyaróvár a Dunántúl északnyugati részén, a Kisalföld legmélyebben fekvő középtáján, a Győri medencében fekszik. Ennek kistájai a folyóvízi üledékkel feltöltött Mosoni-síkság és a Szigetköz. Északon és keleten a Szigetköz, délen a Hanság, nyugaton pedig a Pándorfi-fennsíkig húzódó síkság határolja a várost. Területén folyik át a Lajta, amely itt egyesül a Mosoni-Dunával. Maga a város is a Duna hatalmas, 50–200 m vastag törmelékkúpjára épült. Mosonmagyaróvár két folyója közül a Mosoni-Duna Oroszvár és Dunacsún között ágazik ki a Dunából, medre kanyargós, középszakasz jellegű, vízállását a rajkai zsilip szabályozza. Kiegyenlített vízjárású, galériaerdőkkel szegélyezett vize különösen alkalmas vízi sportok űzésére. 125 km megtétele után ömlik vissza a Dunába.

A Lajta Alsó-Ausztriában ered, hossza 182 km, esése a forrástól a torkolatig 1150 méter. Vízjárása erősen függ a csapadéktól, meglehetősen szeszélyes, vízminősége védelmet igényel.

   A táj kialakításában döntő szerepe volt az Ős-Dunának, amely a Brucki-kapun át a síkságra érve hatalmas homok- és kavicsréteget rakott le. A térség felszíne teljesen sík, tengerszint feletti magassága 112-128 méter. A fiatal feltöltődés miatt kevés az értékesíthető ásványkincs: homokon és kavicson kívül termálvíz található itt. Mosonmagyaróváron és környékén az anyakőzet mindenütt kavics, a talaj gyengén humuszos öntéstalaj, a mélyebben fekvő területeken gyakoriak a réti talajok.

       Mérsékelten meleg, mérsékelten száraz, enyhe telű kiegyenlített éghajlat jellemzi e vidéket, amely egyúttal Magyarország egyik legfelhősebb és legszelesebb része. Évente 1820-1900 a napsütéses órák száma, a borult napok évi átlaga 130-140 nap, a derülteké 40, míg a ködös napoké 20, a hótakarós napoké pedig 35-40. Elég szélsőségesen jelentkezik a csapadékeloszlás, évi átlagos mennyisége 560–600 mm, de egyes napokon nagy mennyiségű eső zúdul a területre. Évente 130-140 körül van a csapadékos napok száma, júniusban és júliusban esik a legtöbb csapadék, a legszárazabb hónap a január, legmelegebb a július, a hőmérséklet évi átlaga 9,5-10,5 °C, a téli átlag 3,3 °C. Január és július átlagai között a különbség 21-32 °C, de a szélső értékek közötti különbség elérheti az 55-58 °C-ot. Gyakori a késő tavaszi és a kora őszi fagy, ami a növénytermesztésben olykor komoly károkat okoz. Kétszer van áradás a folyókon, a tavaszit (jeges ár) a hóolvadás, a kora nyárit (zöldár) a csapadékmaximum idézi elő. Egész évben mindössze 50-60 a szélmentes napok száma, az uralkodó szélirány a nyugati és északnyugati, ezt követi gyakoriság tekintetében a délkeleti, déli szél.

    Valamikor e tájon a természetes növénytakaró nagyon változatos volt. A Hanságban a lecsapolás előtt az égeres láperdők, zsombékok, mocsárrétek voltak a jellemzők, az alacsony ártéri területeken puha- és keményfás ligeterdők, tölgyesek díszlettek. Természetes növénytársulások már csak az ártéri részeken, a Mosoni-Duna partján és az elhagyott vízmedrekben találhatók. A természetes erdőtársulás fái a tölgy, kőris és a szil, a kultúrerdők leggyakoribb fája a nyár, fűz, akác, kőris. Napjainkban a település és környéke nagyrészt művelés alatt álló kultúrtáj. A város legrégibb és legnagyobb ligete a Wittmann park, amelynek névadója Wittmann Antal uradalmi jószágkormányzó, a Lajta szabályozója és az akadémia megszervezője.

Ma a város legnagyobb kincsét és vonzerejét az a termálvíz jelenti, ami 1966-ban egy 2000 méter mély kútból tört elő. A kút vízhozama 1800 l/perc, vize 75 °C-os nátrium-hidrogénkarbonátos és kloridos hévíz. 1967-ben gyógyvízzé nyilvánították, amely reumatikus és mozgásszervi megbetegedésekre, gyulladások, légzőszervi bántalmak kezelésére, gyomor- és bélbántalmak gyógyítására alkalmas. Az 1990-es évek közepétől jelentős beruházás indult a fürdő területén (hotel, étterem, apartmanok, szolgáltató és gyógyászati részlegek), s ma már télen-nyáron igénybe vehetik a sportolni, pihenni és gyógyulni vágyó magyar és külföldi vendégek a magas színvonalú szolgáltatásokat

.(forrás: Wikipwedia)

SZOBAFESTŐ, MÁZOLÓ MUNKÁK - AMIÉRT A TAKARÁSSAL KELL KEZDENI

         

 Építőiparos családban nőttem fel, ahol több szobafestő is tevékenykedett. Sokat vittek magukkal, amikor már a meszes vödröt elbírtam, szűrtem a meszet harisnyával, kéz alá dolgoztam, segédkeztem. Majd amikor levonultunk a régi szokások szerint a háziasszony több napig takarították a lakást utánunk. Idővel aztán kezdtek nőni az igények és elvárások, illetve ahogy az ember a munkájára igényesebbé vált, rájött, hogy nem túl dicséretes, ha a megrendelőnek több napos munkát adunk át. Ausztriában dolgozva azonban a takarás teljesen új fogalommá alakult át. Az árajánlatokon ez egy külön munkafolyamat, külön négyzetméter árral vagy óradíjjal. Az első munkák során meglepődve láttam, hogy sokszor az első egy két nap is ezzel telik el. Mindent alaposan le kellett takarni, maszkolni. Az itteni szokások jelentősen eltérnek a hazaitól. Az elvárás az alábbi: A munkánk teljes körű legyen, úgymond a-z -ig, mindent lefedjen. Sokszor csak egy lakáskulcsot kaptunk, a megrendelő vagy elutazott, vagy csak esténként tért haza. Mindent mi hoztunk, és a végén mindent mi vittünk el, semmi nem maradt ott tulaj részére, A hulladékot bezsákoltuk és elszállítottuk.





          Hogyan fogjunk neki a szobánk, vagy akár a lakásunk kifestésének a fentiek figyelembe vételével? Egy bútorozott szoba esetén azt mérjük fel, hogy amennyiben a bútorainkat középre helyezzük a szobánkban, marad-e megfelelő és elég hely a mennyezet eléréséhez a bútorok felett. Amennyiben nem, érdemesebb a bent lévő bútor mennyiségét csökkenteni, mert csak gátolnák a munkánkat. Ha lehetséges, a legjobb megoldás természetesen a teljesen kipakolt helység, ahol a munkánk során semmi sem akadályoz bennünket.

Mi általában a padló takarásával kezdünk . Ehhez inkább takarópapírt, mint fóliát használunk (természetesen fólia is jó takaróanyag), mivel a papír sokkal jobban bírja a létrázást és kevésbé csúszásveszélyes, mint a takaró fólia. A papírt a fektetés során maszkoló papírszalaggal a padlóhoz ragasztjuk, így akadályozzuk meg, hogy elcsússzon a munka során. a faltól indulunk a papír fektetésével és mi kb. 1 cm-t elhagyunk a faltól a papírral, majd itt fog a ragasztószalag a padlóhoz is és a papírhoz is ragadva rögzíteni

Majd a parketta szegély és a fal találkozási pontjánál is végig ragasztunk, hogy ezzel a szegély teljesen védve legyen a festéktől. Legyünk gondosak a ragasztás során, mivel ha a ragasztóval a falra is ráfedünk valahol, akkor a szalag eltávolítása után a régi festék fog látszani, amit mi "gondosan" megóvtunk, tehát a ragasztó szalagot itt pontosan a szegély élébe ragasszuk, de a falra már ne kerüljön belőle.

A következő fektetése a papírnak is hasonlóan történik, kb. 1 cm-t elhagyva kerül a padlóra a takaró papír, majd a képen látható módon leragasztjuk, ezzel a módszerrel a két takaró papírt a padlóhoz is rögzítjük, tovább csökkentve a csúszás veszélyét.

Az alábbi képeken egy lakás festése során kialakult képet láthatjuk. a padlót a teljes lakásban letakartuk első lépésként a fenti módszerrel, majd a bútorokat úgy helyeztük el, hogy a közte hagyott átjárók lehetőséget adtak a teljes plafon eléréséhez létrával is. A padló takarása után a bútorok takarófóliával történő védelme következett. A fóliát mi a papírhoz a padlóra leragasztottuk, hogy a por ne tudjon "alámászni", miközben esetleg csiszoljuk a falakat. A lámpák is fent maradtak, azokat fóliával védtük meg, arra vigyázzunk a lámpák, csillárok védelme során, hogy a fólia ne legyen közel a hőt termelő izzóhoz, mert könnyen ráéghet, vagy akár tüzet is okozhat.

Azok a falak, ahol bizonyos részét nem szeretnénk festeni, mint itt az alsó képen is a látszó tégla esetében, ragasztó szalaggal és fóliával védjük meg a felületet.

Itt már a befejező munkákat láthatjuk, a mennyezet és a falak már le vannak festve. 

A falon levő szerelvények védelme kétféle képpen is történhet, vagy takarjuk őket fóliával, ragasztó szalaggal, vagy leszereljük őket és a festés végeztével visszaszereljük a helyükre. Ez jó alkalmat ad a leszerelt kapcsolók, lámpák alaposabb takarításához, átmosásához. Volt ahol a régi elkoszolódott kapcsolókat, dugaljakat leszereltük, majd a tulajdonos egy napig mosószeres vízben áztatta őket ( műanyagból voltak, fémnél ez nem ajánlott!) . A visszaszerelés során azt hittük új szerelvényekkel van dolgunk, olyan szépek lettek az alapos tisztítás után. Ha viszont nem szeretnénk mondjuk egy kapcsolót leszerelni, a ragasztó szalagunkkal körbe ragasztva védeni tudjuk a festéktől az alábbi módon :

Ügyeljünk arra itt is, hogy csak a kapcsolóra ragasszunk, illetve "élbe" ragasszunk, mert ha átfedünk a falra vagy nem takarunk rendesen a kapcsolóra sok utómunka vár majd ránk. Az alábbi képen egy családi házban festettünk egy nagy helységet, ahonnan a bútorokat nem lehetett kivinni, ezért a szobát két részben festettük, az egyik felébe átraktuk a bútorokat és takartuk őket takarófóliával. A másik felét pedig festettük, majd pedig fordítva.

Gyakran használunk takaró filcet is a padlók védelme érdekében, ezeket nem ragasztjuk össze egymáshoz, mert nehéz róla a ragszalagot leszedni, hanem átfedéssel takarunk vele. Előnye, hogy többször is felhasználható és alul egy fólia felülettel rendelkezik, ami a takart felületre kerülő nedves anyagokat, esetleg kiborult festéket nem enged átfolyni a padlóra. Jó ötlet a létrák lábát ezzel az anyaggal betekerni duplán, majd ragasztószalaggal rögzíteni a létra lábán. Ezzel elkerülhető, hogy a létra sérülést okozzon a padlón. Az alábbi képen láthatjuk ezt:

 Egy másik lakás, ahol festettünk, a padló védelme itt is jól látható, majd ezt követi az ablakok és bútorok fedése:

Ablakok és nyílászárók esetén szintén fontos a védelem, a falfestéktől a tokot és az ajtó lapot is védeni kell takarással, fóliázással. Az ablak és a fal találkozásánál a tokra ragasztunk a szalaggal a fentebb már vázolt "élbe ragasztás" módszerével. A párkányokat szintén fontos védenünk fóliával. Az alábbiakban a takaró anyagok kerülnek bemutatásra:

papír ragasztó szalagok, többféle méretben :

Takaró papír tekercsben és takaró fóliák:

ragasztós csíkkal rendelkező takaró fóliák:

Szerszámok, eszközök, amikre szükségünk lesz: