NÉPI ÉPÍTÉSZET AZ ŐRSÉGBŐL

     Tavaly télen jártunk az Őrségben, a Szalafői Pityerszer nevű múzeumfaluban. Szalafő az Őrség központjától Őriszentpétertől 8 km-re északnyugatra fekvő falu. A legarchaikusabb őrségi település. Nyolc, egymástól távol eső szerből áll. Ezek legszebbikre a Pityerszer, ahol eredeti helyén, falumúzeum formájában láthatóak a népi építészet szép emlékei. Kerített ház, emeletes kástu, kontyos ház. Mindez páratlan látvány az ide látogatóknak. A Pityerszer látképe:

       A terület legősibb háztípusa a füstősház. Ennek egyetlen, nagyméretű, fűthető helyisége volt. Ez a mai konyhának felelt meg, tüzelőpadkás kemencével és deszkás tolóablakokkal. Itt elfért a nagycsalád minden tagja. Egyszerű berendezése az alapvető életfunkciók kiegészítését szolgálta. A kemence egyszerre szolgált fűtésre,sütésre és főzésre. A füsttelenítése megoldatlan volt, mert a tüzelőpadkáról illetve a tűzhelyből kiömlő füst a lakótérben terjengett és az ajtó felső részén vagy a felette lévő füstnyílásokon, és a deszkás tolóablakokon keresztül távozott a szabadba. A 18. században az Őrségben a szegényebb családok használatában voltak a füstösházak. Ebben a típusban a szoba és a konyha nem különült el egymástól. Más helyiségek viszont csatlakoztak a lakáshoz: kamrák, istállók, ólak, pajták.

   A következő képeken a zsupfedeles pajta látható, deszkafalú, sátortetős, ollólábas, gerinc és vendégszelemenes tetőszerkezetű szénatároló pajta az 1900-as évek elején épült. A pajta hosszanti oldalain egy-egy kétszárnyú kapú tette lehetővé a szekerek átjárását. A kástu felőli kapu mellett személybejáróként szolgáló kis ajtó található:

További információ : http://szalafo.hu/index.php/pityerszeri-rendezvenyek

  

FALBA SÜLLYESZTETT TÁROLÓ ÉPÍTÉSE VÁLYOG HÁZBAN

   Egy fürdőszoba felújítása során merült fel annak a lehetősége, hogy egy már meglévő falban besüllyesztett tárolót javítsunk és csempézzünk ki. Az épület falai 60-80 cm-es vályog falak voltak, így egy kb 30 mély nyílás kialakítása nem okozott gondot a korábbi kivitelezés során. Viszont szükség volt a falak megerősítésére, kiegyenesítésére, ehhez az alábbi megoldáshoz folyamodtunk. A nyílásban korábban egy polc volt, amit kibontottunk. A régi mészfesték stabilnak volt mondható ezért csak mélyalapozással fixáltuk a felületet :

 Az új nyílás kisebb lesz, mint a régi meglévő, ennek kialakításához egy kemény habosított anyagot használtunk, azaz styrodurt, amit purhabbal rögzítettünk a fal oldalaihoz:

      Ez a rögzítési mód azonban a vályog jellege miatt sem mondható teljesen stabil megoldásnak ezért további mechanikai rögzítést alkalmaztunk a purhab teljes kikeményedése után, műanyag tárcsás dűbelek felhasználásával, melyek mélyebben rögzítették a táblákat a falban:

Az így elkészült nyílást a burkolásra készítettük elő, üvegszövet háló és flexibilis csemperagasztó felhasználásával tovább erősítettünk a felületét:

Az így elkészült felületet elkezdtük körbe burkolni csempével, illetve a csempe mintáját a fali mélyedésben is tovább vittük. Az éleknél műanyag élvédőket használtunk.

Az alábbi témákban olvashat még blogunkban :

CSEMPE ÉS JÁRÓLAP BURKOLATOK KÉSZÍTÉSE HÁZILAG

CSEMPE ÉS JÁRÓLAP FUGÁZÁSA HÁZILAG

SZILIKONOZÁS - HOL? MIÉRT? HOGYAN?

ZUHANYKABIN BETONBÓL

    Érdekes megoldás találtam az interneten egy angol nyelvű oldalon, képen látható zuhanykabin egy egyedi stílust tükröz. A nyers beton felület rusztikus felülete megmaradt burkolat nélkül. Biztos költséghatékony megoldás, a lényege a funkcionalitás. 

Ajánlott cikkünk a témával kapcsolatban:

FALAZOTT ZUHANYKABIN KÉSZÍTÉSE

KELL-E A CSEMPÉKET BURKOLÁS ELŐTT VIZEZNI, ÁZTATNI?

   

    A kérdésre a válasz attól is függ, hogy milyen módszerrel szeretnénk burkolni, vagyis mit használunk ragasztóként. A régi módszer szerint amikor misungba raktuk az égetett kerámia lapokat, kötelező volt a lapok alapos áztatása, előnedvesítése a burkolás megkezdése előtt már akár egy nappal is, mivel a száraz kerámia a cement misungból a nagyon rövid időn belül jelentős vizet képes kivonni, ezzel jelentősen rontja annak kötését, tapadását. A misung ( cement, homok víz keveréke) túlvizezése nem jelenthetett megoldást, mivel az rontotta volna az anyag szilárdságát, növelte volna a kötési idejét, illetve a vízszint követése, sík felület képzése sem ment volna vele megfelelően, mivel a kerámia lap a misungba süllyedt volna. Ezért a régi mesterek mindig alapos vizezést, áztatást kértek a gazdától, így másnap már probléma mentesen dolgozhattak a lapokkal. Itt jegyezhetjük meg, hogy a cserépkályhák készítése során, hagyományos anyagokkal dolgozva még ma is az az általános elv, hogy beépítés előtt minden kályhacsempét alaposan be kell áztatni, vizezni. Ezzel elérjük, hogy ne legyenek porosak, szárazak, vagyis jól egymáshoz kössenek. Így később nem reped meg a kályha.

Modern csemperagasztók esetén: 

     

Napjaink csemperagasztói azonban vékony ágyazással kerülnek bedolgozásra, ami annyit jelent, hogy fogas glettvassal felhordva maximum 8-10 mm. vastagon terítjük, majd erre helyezve a burkoló anyagot, enyhe nyomással eloszlatjuk, tömörítjük. Szinte minden ragasztó gyártó cég világosan azt javasolja, hogy a burkolólapok előnedvesítése (beáztatása) szükségtelen. Természetesen kerámia lapok esetében, ahol továbbra is nagy a nedvszívás, nagy bajt nem okozunk vele, mert ezzel csökkenthetjük a lap nedvszívását, de mint fent írtuk szükségtelen. Sőt gress lapok esetén a nedvesítés problémákat is okozhat, mivel nagyon alacsony a lap nedvszívó képessége, a nedvesítés vízfátyolként elterülve a felületen rontja a tapadást. Ha vizes gresslapra próbálunk spaklival például ragasztót ráhelyezni és a lapot elég meredeken tartjuk, még a ragasztó szinte tapadásmentes lecsúszását is láthatjuk a víznek köszönhetően. Tehát ebben az esetben mindenképpen ellenjavallt az előnedvesítés. A javasolt módszer a gyártók részéről inkább a kétoldalas ragasztási módszer alkalmazása, ami azt jelenti, hogy vékonyan egy spaklival, vagy glettvassal a járólap / csempe alját is megkenjük, ezzel jelentősen javíthatjuk annak tapadását, szilárdságát. A ragasztó gyors száradása ellen inkább a burkolandó felület mély alapozásával védekezzünk, ami egyben pormentessé is teszi azt. Ezzel kiegyenlítjük a nedvszívását is a falnak és stabil alapot tudunk képezni.

Ehhez a cikkhez kapcsolódóan az alábbi témában megjelent leírásainkat is megtekintheti, ha a szövegre kattint:

CSEMPE ÉS JÁRÓLAP BURKOLATOK KÉSZÍTÉSE HÁZILAG

CSEMPE ÉS JÁRÓLAP FUGÁZÁSA HÁZILAG

SZILIKONOZÁS - HOL? MIÉRT? HOGYAN?