LAMINÁLT PARKETTA LERAKÁSA HÁZILAG - ELŐKÉSZÜLETI MUNKÁK

   Laminált parketta burkolatok széles választékban állnak a rendelkezésünkre, viszonylag gyors és egyszerű a lerakásuk, dekoratív és tartós burkolatot képeznek, természetesen amennyiben szakszerűen van kivitelezve. Ebben a cikkünkben ennek módjáról szeretnénk bővebben beszélni a teljesség igénye nélkül. A cikk a fő irányvonalakat fogja taglalni, de bizonyos esetekben a gyártók külön kritériumokat is támasztanak, ezeket a csomagoláson is feltüntetik. Ezért fontos, hogy minden esetben a gyártó felhasználási útmutatóját gondosan átolvassuk.

   A burkolandó felület előkészítése során törekedni kell arra, hogy a lehető legcsekélyebb egyenetlenség legyen  a padlóban, mivel a nagyobb egyenetlenségek hatására a laminált burkolat "huppogni" fog, billegni, ami az összeillesztéseket jelentősen igénybe veszi, ez a padló idő előtti tönkremenetelét okozhatja. Ausztriában nem javasolják a régi padló szőnyegre való parkettázást, mindig betonra, illetve aljzatkiegyenlítőre burkolunk, bár tudjuk, hogy otthon nem mindenki ért ezzel egyet. Idekint nagyon gyakran dolgozunk olyan esztrichre, ami egy gipszes alapú, "önterülő" beton (Baumit), mi magunk is dolgozunk ezzel, és ebben az esetben a padlóban jellemzően nincsenek eltérések, szép sík felületet kapunk. A gyártók javaslata szerint ha 3 mm-nél nagyobb eltérések vannak, akkor indokolt az aljzatkiegyenlítő használata. Ennek ellenőrzését egy nagyobb alu vízmértékkel tudjuk megtenni. Amennyiben aljzatkiegyenlítésre van szükség, az alábbi cikkünkben egy részletes útmutatót hozzá:

ALJZATKIEGYENLÍTÉS HÁZILAG - ÖNTERÜLŐ ALJZATKIEGYENLÍTŐVEL

    Amennyiben nincs szükség aljzatkiegyenlítésre, arra ügyeljünk, hogy az aljzatnak száraznak, stabilnak és tisztának kell lennie. A minél kevesebb pára vagy nedvesség tartalom a padlóban azért is fontos, mert ha egy magas nedvesség tartalmú esztrichre rárakjuk a laminált parkettát, nedvesség hatására a padló megduzzad , felpúposodik, alulról penészesedik( szakzsargon: alulról "megfőzték" a parkettát), majd ha idővel ki tud száradni, nagy fugák maradnak vissza. Tehát, ha a fenti kritériumoknak megfelel a beton, készítsük elő a vásárolt parkettát, és a burkolandó helységben hagyjuk 48 órát akklimatizálódni, ez alatt átveszi a helység hőmérsékletét
.    Ezeket úgy helyezzük el a helységben, hogy felmérjük, honnan fogjuk kezdeni a lerakást és azzal ellentétes oldalra rakodunk, a fal közelébe, hogy a munkálatok megkezdése előtt, ne kelljen még egyszer átpakolni. Az optimális, ha a burkolni kívánt helyiségben legalább 18°C-on és legfeljebb 70 %-os páratartalom van. A páratartalom mérésére kiválóan alkalmas egy olcsóbb időjárás állomás, ami tudja ezt a funkciót.

     A 48 órás várakozás után a gyártók szerint mérlegeljük azt, hogy azokban a helységekben, amelyekben hidegebb a padló, a padlóalátét alá helyezzen 0,2 mm vastag polietilén fóliát a nedvesség ellen. A fóliarétegek mintegy 20 cm-re fedjék egymást és az illesztésnél ragassza őket össze. Mi a munkánk során egyébként minden esetben alkalmazunk párazáró fóliát, mivel ennek költsége minimális, m2-ként talán 300 ft-ot jelent, viszont védelmet jelenthet olyan esetben is az egyébként száraz betonnál, amikor a betonba egy csőtörés miatt nedvesség kerül, mondjuk úgy, hogy a falból átveszi azt. Tehát ugyan nem minden gyártó követeli meg, de mi inkább arra hajlunk, hogy ezen spórolni nem érdemes.  Majd erre fektessük rá az alátétet, amit a parkettához a gyártó javasolt. Persze azért itt is van néhány kritérium, amit át kell gondolnunk. Padlófűtés esetén nem javasolt a legjobb hőszigetlő értékkel bíró alátét, hiszen azzal rontani fogjuk a fűtés hatásfokát. Ha több szintes otthonunk van, fontos lehet a lépészaj csökkentés. Tehát érdemes ilyenkor a szaküzletben segítséget kérnünk, a számunkra lényeges szempontokat megemlítve. Az alátétet a parketta lerakási iránnyal azonosan fektessük le, tehát a parketta hosszabbik oldalával párhuzamosan haladjon az alátét.

   Bizonyos alátétek  egyben viszonylagos párazárást is biztosítanak, ennek érdekében az alátétet ragasszuk össze úgy, ahogy a fenti képen is látható. Amennyiben csak habszivacs alátétünk van, ezt is érdemes összeragasztani egy szélesebb ragasztószalaggal, de arra ügyeljünk, hogy szorosan egymás mellé fektetve, összetolva ragasszuk össze,ne átfedéssel legyenek a habszivacsok egymáson.

A parketta fektetés elkezdése előtt van még egy alapszabály, amit tudnunk kell : A parketta hosszanti iránya mindig legyen párhuzamos a fény beesésével.

A következő cikk a parketta fektetésének a fortélyait fogja bemutatni.

Kör alakú falátfúrás minimális rombolással

        Szellőző rendszerek, kazánok, szagelszívók beépítése során szükségessé válhat a falak átfúrása. A cél ebben az esetben, hogy minél kevesebb falsérüléssel, bontással járjon, hogy ezzel minimalizáljuk az utólagos javítások szükségességét. Ehhez a művelethez szükségünk lesz sablonra, amit a fúrás során fogunk használni. Ezen kívül egy megfelelő fúrógépre, aminek a teljesítménye elég a falazat átfúrásához még vastagabb teherhordó falak esetén is. A fúróhoz elegendő hosszúságú fúrószárat használjunk, ami a teljes falat képes átfúrni. Ez a fúrószár fogja meghatározni a sablonra fúrt lyukak méretét is, többnyire minél hosszabb fúrószárat használunk, annál nagyobb lesz az átmérője is a fúrónak. A képen látható módon egy zsalu táblára vagy 2-3cm vastag fa deszkára rajzoljuk fel a kivezetendő cső méretét, majd a körön kívül fúrjuk körbe, illetve a közepébe is fúrjunk egy lyukat a falra való felrögzítéshez:

A következő lépésben mérjük ki a falon a tervezett csőkivezetés helyét, majd a középpontban fúrjuk át a teljes falat. 

Egy megfelelő hosszúságú menetes szárat használjunk a sablon rögzítésére. Egyik felén egy alátétet és anyát tekerjünk rá, a másik felén ugyan ezzel a módszerrel a sablont a középső furaton keresztül rögzítsük a falra. Az anyát húzzuk meg jól a rögzítéshez.

 

Ezt követi a fal átfúrása a sablonon levő lyukakon keresztül. Mind a körön kívüli és belüli lyukakon fúrjunk át. A körön belüli furatok a vésést fogják megkönnyíteni majd. A fúrás során ügyeljünk arra, hogy a fúrógépet vízszintesen tartsuk, ellenkező esetben a belső oldalon jelentősen eltérhetünk a sablon által adott iránytól, ami több javítási munkát tesz majd szükségessé.

Az összes furat kifúrása után szereljük le a sablont a falról. A bemutatott képeken azt láthatjuk, hogy a sablon a külső homlokzatra van szerelve és onnan fúrnak befelé. Ennek az oka, hogy a külső homlokzatok javítása többnyire nagyobb költségekkel jár, mint a belső oldali falak gipszes glettelése festése. Árban egy külső műgyantás vakolat javítása többszörös költséget és maradandó nyomokat hagy ezért inkább egy szép homlokzat esetén a sablon külső használata egy kevésbé roncsolt felületet ad, ami fakad abból, hogy itt még szabályosan vezeti meg a sablon a fúrást, amit az a képen is látható.

A sablon eltávolítása után vésőgéppel véssük ki a furással meggyengített falazatot vagy betont. A képen jól látható, hogy szépen szabályosan ki lehet már vésni a cső helyét. 

 

A cső behelyezése után javítsuk körbe kívül és belül a falazatunkat. Ha lehetséges használjunk takaróelemeket az esztétikus kivezetés kialakításához.

 

OLDALFAL, SAROK ÉS MENNYEZET VAKOLATJAVÍTÁSOK

   Belső átalakítások során gyakran előfordul, hogy válaszfalakat bontunk ki, szüntetünk meg. Ezt követően komoly vakolatjavítások következnek, ahol akár új éleket is kell kialakítanunk. Ez a cikk ezekre a javításokra fókuszál egy kicsit bővebben. Első lépésben egy sarok vakolat javításának lépéseit tekintjük át. Minden esetben az első lépések közt a munkaterület és munkafelület előkészítését említsük meg. A padlót takarjuk, védjük, a vakolandó felületeket portalanítsuk. A felületek védéséről, takarásáról az alábbi cikkünkben olvashat bővebben:


 

SZOBAFESTŐ, MÁZOLÓ MUNKÁK - AMIÉRT A TAKARÁSSAL KELL KEZDENI

A takarás után szükségünk van egy él kialakítására, amit egy egyenes deszka, léc, aluléc, vagy akár egy egyenesre vágott gipszkarton segítségével tudunk kialakítani. Az alábbi képek illusztrálják a munkafolyamatot:

A képen egy gipszkarton fogja nekünk az egyenes élt képezni. Vágjuk megfelelő méretre és helyezzük arra az oldalra, ahol kevesebb javítandó felület van, hogy arra fel tudjon feküdni. Arra ügyeljünk, hogy az él kialakítására használt léc vagy más anyag, minden esetben egyenes legyen, mert annak az éle fogja megadni nekünk az új sarkot. 

Igazítsuk alul a még ép falsíkhoz, hogy az él ebben a síkban maradjon. ehhez használjunk egy hosszabb vízmértéket.

Alul maradjon a fal síkjában, majd egy vízmértékkel a felső felét állítsuk függőbe.

Ezt követően rögzítsük a falhoz szegeléssel, de ha azzal nem sikerül, dübelezéssel, vagy falszeggel is rögzíthetjük.

Ezt követően portalanítsuk és nedvesítsük a vakolandó felületet. A vakoláshoz mi gipszes vakolatokat használunk, mivel azok gyorsabban megkötnek, szebb felületet tudunk velük már elsőre vakolni. Természetesen a mész-cement vakolatok is megfelelőek erre  a munkafolyamatra, de több utómunkát követelnek és lassabban kötnek. A vakolat felhordását végezhetjük kőműves kanállal, serpenyővel és glettvassal is. A felhordott anyagot egy szélesebb glettvassal vagy egy alu léccel egyenesre húzzuk az alábbi képeken látható módon.

A vakolat megkötése után, eltávolíthatjuk a gipszkartont és a frissen vakolt falra a korábbiakban vázolt módon egy másikat, vagy lécet felrögzítünk, majd ennek segítségével ezt az oldalt is készre vakoljuk. A vakolásról és annak módjáról bővebben egy korábbi cikkünkben olvashat részletesen, ha a szövegre kattint.:

VAKOLÁS HÁZILAG

 A mennyezet javítását a következő képek fogják bemutatni. Jelen esetben a vakolat alatt nádszövet és lécezés volt, ilyen esetben, ha több centiméter mély a vakolandó felület, gipszkarton bevágásával csökkenthetjük a felhordandó vakolat mennyiségét. Mérjük le, milyen széles csíkot tudunk felhelyezni és milyen mélységben. Mélyebb sérülések javításához több rétegben is csavarozhatunk fel gipszkartont. Ehhez a megfelelő hosszúságú foszfátos (fekete színű) gipszkarton csavart használjuk, ami nem korrodál.

Arra ügyeljünk, hogy a gipszkartonnal régi vakolat síkja fölé ne menjünk, illetve maradjon hely a vakoló anyagnak. A mész cement vakolatok esetében inkább ne használjunk gipszkartont, mert gyorsan kiszívja a vizet a vakoló anyagból, ehhez a módszerhez is inkább a gipszes vakolatok javasoltak.

A vakolás megkezdése előtt a régi falsíkból kiálló habarcs darabokat távolítsuk el kőműves kalapáccsal. 

Vagy a kisebb  kiálló részeket egy glettvassal toljuk le a felületről, amint ezt a képeken láthatjuk

Ezt követően a portalanítás és nedvesítés után elkezdhetjük a vakolat felhordását. A felhordott.vakolatot a jobb és bal oldalon megmaradt régi vakolathoz hozzányomott glettvassal vagy alu léccel húzhatjuk le egyenesre

Az így elkészült vakolatot a teljes száradás után glettelhetjük még, az új sarokra alu élvédőt helyezhetünk fel és ezzel egyenesre glettelhetjük. Hasonló témában az alábbi cikkünkben is olvashat bővebben:

SZÜKSÉGTELENNÉ VÁLT AJTÓ NYÍLÁS BEFALAZÁSA ÉS VAKOLÁSA.

Az alábbi videó a teljes munkafolyamatot bemutatja :

SZÜKSÉGTELENNÉ VÁLT AJTÓ NYÍLÁS BEFALAZÁSA ÉS VAKOLÁSA.

    Lakások, házak, belső átalakítása során előfordulhat, hogy egy szükségtelenné vált ajtót szeretnénk kibontani, majd az ajtó nyílást vissza falazni. Ebben a cikkben röviden ennek a munkafolyamatnak egy lehetséges verzióját szeretnénk bemutatni. A falnyílást ebben az esetben YTONG-al fogjuk visszafalazni. Amiért ezt az anyagot választjuk: könnyebb megmunkálhatóság, méretpontos téglák többféle vastagságban, méretéből adódóan gyorsabb haladást biztosít. Nézzük a munkafolyamatokat :

Az első lépések között érdemes megemlíteni a takarást és felület védelmet, mivel ez a folyamat is porral, és nedves anyagokkal történik. Az alábbi linken található cikk erről ad bővebb felvilágosítást:

SZOBAFESTŐ, MÁZOLÓ MUNKÁK - AMIÉRT A TAKARÁSSAL KELL KEZDENI

A bontás során törekedjünk arra, hogy minél kevesebb sérülést okozzunk a falazatban a könnyebb javíthatóság miatt. Az ajtótok bontása során a tok oldalankénti félbevágása könnyítheti a kibontást. Az ajtó kibontása után portalanítsuk a munkaterületet és beépítésre szánt falakat, aljzatot. Az új fal alá minden esetben helyezzünk be nedvesség elleni szigetelést, hogy megakadályozzuk az esetlegesen alulról jövő nedvesség útját a fal irányába.

    Készítsük elő az ytong téglákat a falazáshoz. Kétféle lehetőséget is megemlíthetünk a falazásnál, az első, hogy szárazon bevágjuk a téglákat méretre és felfalazzuk ragasztó nélkül, majd ha ez megvan, visszaszedjük a téglákat, a munkaterület mellé előkészítve, úgy, hogy a felső téglasort lerakva egymásra helyezzük a téglákat a befalazás sorrendje szerint. Így az alsó tégla kerül majd felülre. Vagy a másik lehetőség, hogy méretre vágás után már egyből ragasztóba ágyazva falazzuk fel lépésről-lépésre. 

   Az első sor alá használjunk falazó habarcsot, amivel egy vastagabb réteget tudunk képezni, mivel ezt a sort kell teljesen vízszintbe állítanunk. A falazáshoz viszont vékony ágyazó habarcsot, úgynevezett "ytong ragasztót" használjunk. Mivel az ytong ragasztóval csak pár milliméter vastagságban dolgozhatunk, ezért az első sornál felmerülhető esetleges szintezést, vízszintbe állítást, nehezebben tudjuk kivitelezni egy vékony ragasztó réteggel, ezért is javasolt a falazó habarcs használata az első sornál. Természetesen a szintezést és a vízszintes sikokat a munka folyamán többször, soronként ellenőrizzük, ha szükséges korrigáljunk.

   A falazás megkezdése előtt egy fontos lépés a felületek előnedvesítése. Kettős szerepe is van ennek a folyamatnak, leköti a még a falon maradt finom port, ezáltal jobb tapadást biztosít, a másik pedig, hogy megfelelő nedvességet biztosít a ragasztó kötéséhez. A száraz felületre történő ragasztás során gyorsan távozik a nedvesség a ragasztóból, így az elveheti a szükséges folyadékot a kötés feltételéhez. Ennek következménye lehet a nem megfelelő tapadás, a ragasztó porlása. Folyamatosan tegyük ezt, minden tégla beépítse előtt. Tehetjük ezt ecsettel fröcskölve, vagy a képen látható permetező is alkalmas erre.

   A téglák bevágása során az ytonggal valójában hulladék nélkül, vagy minimális hulladékkal tudunk dolgozni, mivel a méretre levágott darab maradéka a következő sor kezdő eleme lesz, majd ismét ehhez vágjuk a következő darabot méretre. A nútféderes ytong még stabilabb kötést biztosít, viszont a legelső darabnál érdemes egyenesre vágni azt az oldalt, ami a falhoz csatlakozik, a jobb és nagyobb felületen történő tapadás miatt. Szintezéshez használjunk gumi kalapácsot, ha ez nincs, amint a videóban láthatjuk egy fa darabot is használhatunk úgy, hogy a tégla helyett azt ütjük, így elkerülhetjük a tégla sérülését.

Ragasztásnál kanállal, vagy fogas glettvassal egyengessük el a ragasztó réteget, viszont az oldalfalaknál érdemes mindig a bontott tégla falat is és az ytongot is megkenni ragasztóval a biztosabb ragasztás miatt, de a fogadó tégla oldalánál is alkalmazhatjuk ezt a módszert.

   A legfelső sor bevágása során maximum fél centimétert hagyjunk el az áthidalótól. A legfelső sor behelyezése előtt a nedvesítés után, körbe kenjük a felületet ragasztóval a téglák behelyezése előtt, majd a téglákat is körbe kenjük be a behelyezés előtt. 

   A falazás során figyeljünk arra, hogy a kitüremkedett ragasztót folyamatosan távolítsuk el a tégláról, mert rászáradva a falra a vakolás során megnehezíti a munkánkat. A kész fallal várjunk a teljes kötési időt betartva (általában 24 óra, lásd a zsákon), majd ezt követően kezdődhet a vakolás.

   A vakolás megkezdése előtt a falat ismét nedvesíteni kell. Ytong falazat esetén mi a vakoláshoz a Baumit gipszes vakolatot részesítjük előnyben, könnyű vele dolgozni, szép felületet lehet vele képezni, de természetesen más vakolatok is alkalmasak erre a feladatra. Arra érdemes ügyelni, hogy mész-cement vakolatok használata során indokolt lehet a mélyalapozása az ytongnak az erős nedvszívó tulajdonsága miatt. Mindig gondosan olvassuk el és tartsuk be a gyártók felhasználási útmutatóját, amit a zsákokon találhatunk. A mélyalapozásról bővebben az alábbi cikkünkben olvashat, ha a linkre kattint:

MIRE ÜGYELJÜNK MÉLYALAPOZÁS SORÁN? NEDVSZÍVÁS ÉS TAPADÁS OPTIMALIZÁLÁSA.

   A vakolást lentről felfelé kezdjük el, glettvassal felhordva, vagy kőműves kanállal, serpenyővel felcsapva, majd glettvassal és alu léccel egyengessük el, lentről felfelé húzva azt. Jelen esetben a két oldalsó fal adja a síkot az alu léc számára, ehhez tartva tudjuk a habarcsot felfelé húzni, egyengetni. A felhúzás során látni fogjuk, hogy hol vittünk fel kevesebb anyagot, mivel ott "gödör" marad. Erre kenjünk még felvakoló anyagot, majd újra húzzuk egyenesre a léccel.

 A vakolás menetéről az alábbi linken olvashat többet, ha a szövegre kattint:

VAKOLÁS HÁZILAG

Az alábbi videóban a teljes munkafolyamatot is végignézheti:

FOLYÉKONY FÓLIA HASZNÁLATA FÜRDŐSZOBÁKBAN

     Még ma sem mindenhol használják az építkezések során, pedig több érv is szól a használata mellett. Vizes helységek, mint például a fürdőszoba burkolása előtti használata a folyékony fóliának segít megelőzni azt a problémát, amit egy csőtörés, vízszivárgás okozhat (a csempe alatt, de már a falon kívüli esetek) , azaz a nedvességet ebben az esetben a burkolat alatt, de a helység falain belül tartja, így a környező helységek aljzata és falai nem kapnak a nedvességből. Emeleti fürdő esetén az alsó helység mennyezete is védve lesz, ezzel jelentősen csökkenti a víz okozta károkat. A kérdés az, hogy hogyan fogjuk észre venni a csőtörést, ha alulról mindent lezártunk? Vajon nem okozunk ezzel még nagyobb bajt? Hiszen így bezárjuk a nedvességet... Nos a nedvesség minden esetben utat talál magának, ha nem tud a falakba és az aljzatba szivárogni, a fugákon keresztül fog megjelenni. Először talán csak azt vesszük észre, hogy a fugáink bizonyos helyen folyamatosan sötétek, mint felmosás után, amikor nedvesek, de jelen esetben nem száradnak ki, sőt terjednek tovább. Idővel megjelenik a víz is, utat törve magának esetleg egy sarokban. Ezek egyértelmű jelei annak, hogy a burkolat alatt víz dolgozik.

A folyékony fólia egy elasztikus, repedésáthidaló anyag, amely rendkívül rugalmas. Most nézzük röviden, hogyan készíthetjük el a folyékony fólia szigetelést akár házilag is. Van néhány általános szabály amit figyelembe kell vennünk. Az aljzatnak, ahova fel szeretnénk vinni az anyagot, minden esetben szilárdnak, száraznak, pormentesnek és mozgás és zsugorodás mentesnek kell lennie. A felületnek mentesnek kell lennie zsírtól, olajtól is, ami megakadályozza az anyag tapadását. Bárhol laza  felületet találunk, azt javítanunk kell, pl.: kirepedezett, málladozó vakolat. A legtöbb anyagnál javasolt a rendszerhez kapható mélyalapozó használata a folyékony fólia felhordása előtt. Általában +5 és +25 celsius közt javasolt a felhasználás. Mi például YTONG falazat esetén csemperagasztóval átgletteljük a felületet, majd erre hordjuk fel a folyékony fóliát. 

Munkafolyamat: fontos kihangsúlyozni, hogy a fő irányelveket mindig a gyártó a felhasználási útmutatóban adja meg és ennek betartása a siker kulcsa! Azonban vannak főbb lépések, amik többnyire megegyeznek. Mi Ausztriában mindig minimum 2 rétegben hordjuk fel a fóliát. Első lépénél 2 lehetőség van, vagy a teljes felületet egy rétegben átkenjük, majd ezt követően a sarokerősítő szalagokat ragasszuk be, vagy a sarok erősítőkkel kezdünk és utána kenjük át a falat. A tömítő szalagokat mindig fentről lefelé haladva dolgozzuk be.

Mi a sarkoknál, ahol az alsó és a felső élek összefutnak egy speciális sarokba kialakított tömítő szalagból készült sarokelemet használunk. 

A falból kiálló elemeknél, mint például víz kiállások, összefolyók egy "dichtmanschette"-t használunk, amit magyarul tömítő mandzsettának fordíthatnánk. ez valójában egy előre elkészített folt, amit felragasztunk. Természetesen a tömítő szalagból mi magunk is készíthetünk ilyen foltokat, ollóval kivágva azt.

Mindig kenjük meg a falat vagy padlót először, majd erre helyezzük fel a szalagot. Ezt követően a szalagra is kenjünk az anyagból. Tartsuk be a gyártó által megadott száradási időket a rétegek közt. A felhordás történhet glettvassal vagy festő hengerrel. Fontos, hogy a szerszámokat közvetlenül a munka után alaposan mossuk el, mert később már erre nem sok esélyünk lesz, mivel az anyag rövid idő alatt megköt. A csempe magasságig érdemes a szigetelést felhordani, ami kötés után burkolható lesz majd. Mi minden esetben erre az anyagra flexibilis ragasztót használtunk. Ez azért is indokolt, mert a folyékony fólia a megkötés után is gumis jellegű felületet ad.

Az alábbi cikkek kapcsolódnak a témához:

MIRE ÜGYELJÜNK MÉLYALAPOZÁS SORÁN? NEDVSZÍVÁS ÉS TAPADÁS OPTIMALIZÁLÁSA.

FALAZOTT ZUHANYKABIN KÉSZÍTÉSE

CSEMPE ÉS JÁRÓLAP FUGÁZÁSA HÁZILAG

CSEMPE ÉS JÁRÓLAP BURKOLATOK KÉSZÍTÉSE HÁZILAG

Az alábbi német nyelvű videók érthetően bemutatják a munka folyamatot több gyártó módszerét követve :

SÉRÜLT GIPSZKARTON FAL JAVÍTÁSA, GLETTELÉSE HÁZILAG

    Előfordultat, hogy az idő előrehaladtával szeretnénk átalakítani otthonunkat, az új igényekhez igazítva. Szerelvények, dugaljak, lámpák áthelyezése egy könnyűszerkezetes fal esetén is javítást igényel, erre vonatkozóan nézzünk egy példát most. Egy lámpa áthelyezése során a gipszkarton falon is nyitva marad a szerelvény régi helye, amit javítanunk kell. Miután a szerelő dobozt eltávolítottuk a nyílásból, hozzá láthatunk a lyuk visszajavításához. Természetesen a leírás alkalmazható más sérülések javításához is irányadóként. Sérülés okozta nyílás esetén szükség van arra, hogy a laza, lógó részeket levágjuk a kartonról, csak a stabil karton maradjon számunkra a munkánkhoz. A nyílás szélét kb 30-45 fokban vágjuk le, hogy a javító glettelés során a megfelelő mennyiségű gipsz juthasson a nyílásba:

Elektromos dugalj esetén a javításhoz szükséges gipszkarton darabot egy körvágóval is ki tudjuk vágni, amivel korábban a szerelvénydobozok részére a lyukat kialakítottuk. Ha nem rendelkezünk ilyen szerszámmal, kézzel is ki tudjuk vágni, nem gond, ha nem teljesen méretpontos, hiszen a glettelő gipsznek is szüksége van helyre, így akár fél cm különbség is maradhat. A javító darabot is a fent vázolt módon srégen vágjuk körbe, fózoljuk azt:

Ezt követően ki kell alakítanunk a javító darab tartó szerkezetét, ami jelen esetben egy léc darab. Ezt olyan hosszúra vágjuk le, hogy a sérülés mind két szélén túllógjon legalább 2-3 cm-t. Ebbe a két centiméterbe fogjuk a rögzítő csavarokat betekerni majd a kartonon keresztül. Kisebb sérülések esetén elég középen egy tartó elemet beépíteni, viszont nagyobb, szélesebb sérüléseknél érdemes 2 darabot beépíteni a két széléhez közelebb:

A csavarokat mindenképpen annyira tekerjük be, hogy a gipszkarton síkja alá kerüljenek a csavarfejek 1-2mm-el. Ez azért fontos, hogy szép síkot tudjunk glettelni és szinte láthatatlanul el tudjuk tüntetni a javítás helyét. Ha a csavarfej kiáll a fal síkjából, csak a glettanyag fölé pupozásával tudjuk elglettelni, ami nem túl esztétikus látvány, surló fény esetén rögtön mutatja a javítás helyét.

A tartó lécek becsavarása után a javító darabot, gipszkartont, csavarokkal rögzítsük hozzá a lécekhez, ahogy azt a képen láthatjuk. Arra ügyeljünk, hogy annyira csavarozzuk be a javító gipszkarton darabot, hogy a fal síkjából ne lógjon ki, mert ha kilóg, csak nehézségek árán tudjuk majd elglettelni az esztétika rovására. A másik fontos tudni való, hogy a csavarozás során csak óvatosan nyomjuk rá a csavarhúzót, vagy a csavarbehajtó gépet, mert csak a karton tartja a csavarfejet, nehogy az a nagy nyomás hatására kiszakadjon a helyéről.

Következő lépés a glettelés. A glettanyagot nyomjuk bele a résekbe, majd glettvassal húzzuk egyenesre a fal síkjával.

Ezt követően bandázs szalaggal fedjük le a javított felületet, majd gletteljük át ezt is egyenesre. A második glettelés előtt, hagyjuk megszáradni a felületet, majd újra gletteljük át. A teljes száradás után csiszolható és festhető a javított fal. Az alábbi cikkek kapcsolódnak ehhez a témához :

SZOBAFESTÉS HÁZILAG - LÉPÉSRŐL LÉPÉSRE

SZOBAFESTŐ, MÁZOLÓ MUNKÁK - AMIÉRT A TAKARÁSSAL KELL KEZDENI

SÉRÜLT FAL JAVÍTÁSA, GIPSZELÉSE, GLETTELÉSE HÁZILAG

SZOBAFESTŐ MUNKÁK - GLETTELÉS HÁZILAG

A fenti témával kapcsolatos videót német nyelven megtekintheti :

Quelle : https://diybook.at

VAKOLAT SIMÍTÁSA - SIMÍTÓ VAKOLAT FELHORDÁSÁVAL

 

    A vakolat végleges felületi képét a simító habarcs adja adja meg, ezért felhordása szakértelmet és gyakorlatot kíván, hogy munkánk eredményét hosszú időn keresztül örömet okozzon. A jól kivitelezett simító vakolatot száradás után festhetjük, további felületképzés nélkül ( glettelés, csiszolás). Természetesen egy kis gyakorlással és a szakmai fogások ismeretében házilag is el tudjuk végezni a simítást. A mai modern anyagokkal pedig könnyen juthatunk készre kevert, jó minőségű simító vakolathoz, amit vízzel keverés után azonnal használhatunk. A hagyományos vakolat utolsó fázisában a felület simítását végezzük el, de ennek sikere nagy mértékben az alapvakolattól függ. Hogyan készíthetünk jó minőségű alap vakolatot? Egy korábbi cikkünkben ezt mutattuk be lépésenként :

VAKOLÁS HÁZILAG

Tehát amennyiben jól elkészítettük az alapot a hagyományos vakolat esetén 1/2-1 órán belül szoktuk a simító réteget felhordani a kész felületre (vakolt felület megfelelő kötése, szikkadása után). Ekkor már elbírja az újabb réteg felhordását az alapvakolat, de még magas a nedvességtartalma, ami könnyebbé teszi a simítás folyamatát, illetve a két vakolat jobban össze köt még ebben az állapotában. A simító vakolatot vékonyan, pár mm vastagságban hordjuk fel, nagyobb vastagság esetén reped a magasabb mésztartalma miatt. Régebben, amikor házilag készítettük a simító vakolatot, meszesebbre, hígabbra kevertük, majd megrostáltuk, viszont a rostálás során néha kisebb-nagyobb szemcsék, kövek is kerültek a vakolatba. Viszont ha az alapvakolat csak kb fél órája lett befejezve és arra dolgoztunk, viszonylag könnyel "elnyelte", "befogadta" ezeket a szemcséket is, tehát nem kellett kiszedegetni ezeket, hanem a körkörös mozgás során beépült az alapvakolatba is. Természetesen a nagyobb kavicsokra ez nem volt igaz. Ha a segéd nagyon "szerette" a kőművest, pusztán baráti gesztusból egy marék durvább sóderrel, kavicsokkal dúsitotta a simító vakolatot, ami persze aztán tovább mélyítette szeretet teljes kapcsolatukat :-) Nem ritkán a szakit ilyenkor az idegroham kerülgette. A korábban vakolt alapvakolatot is le tudjuk simítani, viszont ez nagyon jó minőségű simitó anyagot kíván (azonos szemcseméret) és gyakoribb nedvesítést.

Folyamatában röviden így néz ki a simítás: A készre kevert simító vakolatot serpenyő segítségével feljuttatjuk a falra, felcsapjuk azt, majd kartecsnivel el egyengetjük, elhúzzuk, azonos vastagságban(vékonyan, pár mm vastagságban!). Alu léccel is áthuzhatjuk, ellenőrizhetjük, ezzel elkerüljük, hogy gödröket, dombokat alkossunk a falunkon. Majd ezt követően vakolat simítóval körkörös mozgást végezve besimítjuk a felületet. A simítót ne nyomjuk rá erősen, viszonylag finoman kell tartani a falon, különben leszedi a simító vakolatot. Mennyit várjunk a felhordás után a simításig? Viszonylag rövid időn belül, ha szárazabb az alapvakolat, akár azonnal is elkezdhetjük. Ha elkezdünk simítani, az azonnal megmutatja, hogy kell-e még várnunk, vagy mehetünk tovább. A még túl nedves simító vakolat a simítás során nagyon tapad a simítóhoz, csíkok maradnak a simító után, a simítót nehéz elemelni a faltól. A híg anyagnak még nincs tartása, a simító belemerül az anyagba, nem halad a felületén simítva azt, hanem maga elé gyűri a habarcsot. A meszes vakolat viszonylag gyorsan szikkad, de ez a probléma nedvesítéssel orvosolható, ennek hatására újra bedolgozhatóvá válik az anyag (váci meszelővel, korong ecsettel) Simításra régen fa simítókat használtunk, vörös fenyőből készültek a legjobbak, ma már műanyagból készült simítók a népszerűek. A simítást egy adott falon mindig felül , az egyik sarokból indulva kezdtük, majd az állást odébb rakva alul is lesimítottuk a felületet. Összedolgozásnál, azaz a felül lesimított vakolat és az alulról felhúzott vakolatnál nedvesítést alkalmaztunk és így szépen össze lehetett dolgozni a felületet, egységessé téve azt. A munka folyamata nagyon hasonlít a homlokzati szín felhordásához, itt találja a részletes leírásunkat:

SZÍNES HOMLOKZAT KÉSZÍTÉSE - HOMLOKZATI SZÍN FELHORDÁSA

A simítás szerszámait itt láthatja :

      Modern simító anyagok használata - egy másik módszerrel:


Egy kicsit más a helyzet a modern zsákos simító vakolatok esetén. A különbség főleg a simítás módjánál látható. A modern anyagokat is lehet fa vagy műanyag simítóval besimítani, de sokkal hatékonyabb, ha egy szivacsos simítót használunk erre a célra :

Ezt a simítót időnként vízbe kell mártani, majd a felvett nedvességgel viszonylag nagy felületet át lehet simítani. A nedves simító szépen bedolgozza a maltert, egyenletes, szép felületet adva. Ezt sem kell erősen rányomni a felületre, mert felszedheti a maltert, finoman, körkörösen simítva dolgozzunk vele. Szépen be lehet dolgozni vele a vésett fal javításait, mint például a villanyszerelők után maradt vésések, falvágások javítását. A lényeg itt is, hogy a simító vakolat felhúzása után várjunk egy kis időt, amíg a vakolat megszikkad, a simítót már elbírja, simítás során nem gyűrődik a simító előtt és nem húz nedves csíkokat utána. Természetesen itt is az alapvakolattal egyenlítjük ki a felületet, majd erre húzzuk rá vékonyan a simító vakolatot.